Értetlenkedve fogadtam Snake szavait, „micsoda, mi az, hogy már csak két szám van hátra, de hiszen csak most kezdődött a koncert!” Akkor néztem először az órámra. A VOIVOD már 70 perce állt a színpadon. Már csak a We are connected és a Voivod volt vissza, majd ráadásnak a Hawkwind-feldolgozás, a Silver Machine, Lemmy tiszteletére („Long Live Lemmy!”, adózott Snake).
Szóval volt egy álmom: Voivod-koncerten voltam, és nem akartam felébredni. Ráadásul ez egy old schoolnak is nevezhető számösszeállítású fellépés volt, hiszen az első, nagy korszak, a The Outer Limits albummal határolt dalok mellett csak a turné névadó EP-jének számai közül játszottak – a legnagyobb örömömre. (Pápá Negatron–Phobos–Voivod–Katorz–Target Earth)
És micsoda vehemenciával, lelkesedéssel – náluk nagyobb elánnal csak a közönség volt. Hát tényleg, a pofám leszakad, hogy egy Voivod a Dürer-kert középtermében, a Room 041-ben játszik, én minimum félházas nagyteremre számítottam… De aki otthon maradt koncertdömping, árképzés, másnap munkanap, lustaság-kényelem stb. okokból, most foghatja a fejét, és igen: elkúrta. Felmentés csak azok kapnak, akik alatt cserélik az ágytálat.
Mert hát hatalmas koncert volt. „We are connected, in this small room” – nevetett Snake. De akik dugig töltötték a termet, azok elég die hard rajongók voltak – szerintem a négyes pár könnycseppet el is maszatolt az arcán a fogadtatást megtapasztalva: a Voivod-kórus csak akkor hangzott halkabbnak, amikor a tapsorkán elnyomta, s ez a kettősség oda-vissza hullámzott.
A logós molino előtt istenként doboló grafikus Away (aki idén remek albumot tett le az asztalra a Tau Cross nevű formáció tagjaként) épp olyan erővel és lelkesedéssel, fitten thrash-dobolt, mintha ’84 óta nem is telt volna el idő. A két fiatal húros, Chewy és Rocky, ha tehették volna, minden bizonnyal felszántják a színpadot, de azért, amit lehetett, elkövették az ugrálás, fejrázás terét, mindezt hatalmas vigyorral az arcukon. És Snake… hát ő egy külön bekezdés.
Mondom: egy bohóc, grimaszkirály, az irónia nagymestere, az araszolás császára. A Dk-ban DK-pólóban (előbb bőrmellény is volt rajta, de aztán leizzadta magáról, maradt a Dead Kennedys-póló), és(!), szerintem stílusosan Távoli galaxis nevű kézműves sört kortyolgatott menet közben, bár ez lehet, csak az én vízióm a hely adottságait ismerve… Szóval lehetetlen visszaadni azt a mozgáskultúrát, amit őkígyósága elővezetett a színpadon, mintha állandóan lábtörlőn törölné a cipelőit, úgy halad, de közben kicsit korcsolyázik is, a kezeivel egyensúlyozva hullámzik, bedől, a zenére robotol (The Lost Machine) a szemeit forgatja, vigyorog, önálló életet él az arca. Magyarul köszöni meg a közönség tombolását ezerszer (Chewy pedig magyarul kíván „egészségetekré”-t), állandó kontaktban áll az első sorokkal, viccelődik, meghejelteti a hátsó sorokat is. A The Prow alatt bemutatja táncstílusát…
Közben meg azokat a dalokat süvőlti, amikre 30 éve non plus ultraként tekintek, mert a Voivod utánozhatatlan, két hangról felismerhető, képtelenség Piggy fenomenális dalszerzői képességét felülmúlni, pláne vitatni. Ráadásul mégis csak csöppnyi volt bennem a nosztalgia, mert egy fáradhatatlan, erőtől duzzadó, csúcsformában lévő zenekart láthattam-hallhattam. Napokra jókedvem lett – bárhol, bármikor.
Killing Technology, Post Society, Psychic Vacuum, Inner Combustion, Order of the Blackguards, The Prow, Ravenous Medicine, Fall, Korgüll the Exterminator, The Lost Machine, We Are Connected, Voivod. Ráadás: Silver Machine
Amikor ezt megelőzően erre jártak.
POST SOCIETY TOUR EUROPE 2017
Voi Vod (CAN)
(Earth Ship (D), Perihelion)
Budapest, Dürer-kert, 2017. október 4.
Belépőjegy ára: 3500/4500 Ft
