Nekem már most összejött az év koncertje. Négy hölgy segítségével, de elértem a csúcsra.
Na, ennyit arról, hogy nem használok férfisoviniszta, szexista metaforákat a Crucified Barbara budapesti koncertjéről írva. Pedig fogadkoztam magamnak, kizárólag a zenére koncentrálok majd, mert a zenében maximum hangnemek vannak, bár botorság lenne persze megfeledkezni a biológiai nemről és a társadalmi nemi szerepekről, hiszen kiszúrja a szemet, és számít, hogyne, csak ne az adja a főszólamot.
A svéd punk/rock ’n’ roll JUNKSTARSt föláldoztam a munka oltárán, korán érkező szem- és fültanú barátaim azt mondták, okés volt, de hozzájuk hasonlók manapság minden garázsban teremnek Svédhonban. A koppenhágai SUPERCHARGER első pár percét elszalasztottam, a hosszúra nyúló vég pedig már túl sok volt. Ami közé szorult 45 percben, lassan győzött meg, de kitartottak a srácok, főleg az énekes, aki saját bevallása szerint már 2 éve nem iszik alkoholt. A közönség érdeklődő volt inkább, mintsem lelkes, de azért sikerül fölrázni azt a 200 embert, akik vevők voltak erre a „hosszú autóutakra való” tökös rock ’n’ roll muzsikára, amúgy amerikai feelinggel nyomva. Számomra a billentyűs kakukktojásnak, „ötödik keréknek” tűnt a hattagú bandában, nem is igen hallottam, mit tesz hozzá a gitárokhoz, de nem is hiányzott. Inkább a hozzáállásuk volt szimpatikus, mintsem rákattantam volna a zenéjükre, de ezek a skacok aznap este mindent bevetettek, hogy megjegyezze a nevüket a közönség. Ami a teljes ismeretlenségből való kitörés záloga.
Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a Dürer nagytermében kapott helyett a koncert, én a kisteremre számítottam, de épphogy többen lehettünk a hivatalos férőhelynél, mire átbillent a mérleg, gondolom. A CRUCIFIED BARBARA 3. lemezétől, akkor megismerve őket, vagyok föltétlen híve a bandának, az idei In the Rednek pedig sikerült megugrania a korábbiakat, úgy hogy maradt az elsöprő lendület, a keménység és a dalok is teljes értékűek. Hatalmas lelkesedés munkált bennem, hogy egy klubkoncerten láthatom már most a valószínűleg későbbi világ- és szupersztárokat, merthogy bennük van a potenciál, hétszentség!
A lányok, óh, pardon, hölgyek, helyesek-csinosak-vonzók, és kellően határozottak, zenélni pedig nagyon tudnak, heavymetalul szólnak hozzánk kimagasló színvonalon! Míg az átszerelésnél Guns, Skid Row, Mötley szólt „a magnóról”, egyfajta előzményként, a barnahajú, Flying-V-s Mia Coldheart vezette kvartett még durvábban szólal meg ezeknél a sleaze-féle etalonoknál, mindezt úgy, hogy nincs meg bennük a retro-miazma, ami dívik manapság, ez kérem, korszerű heavy metal, példásan és elementárisan előadva, semmi avasság.
Láthatóan nagyon céltudatos gépezet a CB, batmanes intro és outro, együttmozgásos koreográfia, megtervezettség, egyedülálló hangulat-megteremtési képesség – egy másodpercig nem kínosan vagy erőltetetten, sőt, kimondott természetességgel. (Tuti, a nőiségben rejlik ez az elegancia (is)!) Vokálban mindenki erős, Mia hangja néhol Joan Jett karcosságára hajaz, de annál is sokkal jobb, többféleképpen tud megszólalni, énekel, üvölt, dalol…érzelemgazdagon. A műsoruk (60+10 perc) fölépítése is nagy figyelemmel készülhetett, szép, dinamikus íve volt, aminek részét képezte egy bárszékes, akusztikus kétdalos blokk is, egyik dal a 2., másik a 3. lemezről. A program gerincét az utóbbi két lemez dalai adták, de vígan szemezgettek az első kettőről is. (Pár elhangzott dal címe: Sex Action, Jennyfer, The Crucifier, Shut Your Mouth, Rock Me Like The Devil, To Kill A Man, Into The Fire, Lunatic #1) Színpadi mozgás, kinézet (tetkók, dressz, headbang) tekintetében egyáltalán nem maradtak alul férfi kollégáikkal szemben, sőt, szerintem túl is tesznek rajtuk, méghozzá úgy, hogy nem kompenzálnak – ezekből a 30 éves hölgyekből csak úgy áramlik szét a metál!
Bár kevés fény vetült rá menet közben, a dobos Nicki végig nagyon lelkes és ütős volt, Ida Evileye (mellesleg a Meshuggah-dobos párja) basszernek egyszer valami gondja támadt a hangszerrel vagy annak a pántjával, de percre nem hagyta abba a húrtépést. Klara Force gitáros pedig büszkén megcsillantotta magyar nyelvtudását a „köszönöm” és a „baszd meg” szavakkal. Mia pedig… nos, Mia nagyon komoly személyiségnek látszik, aki jó értelemben vett rutinnal vezényelte le a fergeteges koncertet, a kisujjában van az egész mutatvány, miközben érzelmileg is színre viszi a dalokat, hatásosan, megosztóan – és kiválón szólózva!
A ráadás kétdalos blokkját Mia önmagát kísérve érzelemdús énekével vezette föl, majd természetesen az új album Electric Sky-jával fejezték be a programot, miközben bájosan (főleg Klara) nevesítve bemutatták a bandát.
Igen tehetséges, profi, nagyon szerethető kemény-zúzós, közben szórakoztató heavy metal zenekar a Crucified Barbara, lemezen, koncerten egyaránt. Aki csak teheti, hallgassa őket!
IN THE RED TOUR 2014
Crucified Barbara (S), Supercharger (DK), (Junkstars (S))
Budapest, Dürer-kert, 2014. október 1.
Belépőjegy ára: 2000/3000 Ft
