Telve a szívem jó zenével, majd’ táncra perdülök – uram bocsá’ pedig siránkozhatnék arról, mennyire kitolt magával a Tisztelt Nagyérdemű, hogy nem vette a fáradtságot csütörtök este, s üresen hagyta a Showbarlang (tánc)terét, de annyi ilyet éltem már át, s olvashattatok magatok is számos kesergőt, nem is szaporítom ez irányba a szót. Írok inkább arról az exkluzív (előbb-utóbb kultikussá váló) klubkoncertről, amikor szinte csak nekem játszott két nagyszerű zenekar, kiváló hangzással megspékelt teljes értékű produkciókkal előállva.
Kezdődött mindez ekképp: „Nicsak, egy újabb hölgy a hörgők frontján – konstatáltam a virtuális postaládámba hulló vizuálisan letapogatható koncertmeghívót –, ráadásul ő is egy orosz csapat élén!” Mert habár az emberiség történetében az emancipációt tartom a legnagyobb vívmánynak – tkp. minden mást anomáliának –, és egy törékeny alkatú lány sem hat már unikálisnak a világ death metal színpadain, azért még mindig fölkapom a fejem a különlegességekre, pláne, ha amúgy egy világ választ el tőlük. És igen, itt erről van szó, egy kontinensnyi távolságból érkezett hozzánk az orosz csapat. Ráadásul a fogadókészségemet nagyban növelte, hogy a nemrég új lemezzel (The Primal Cause: Womanumental) jelentkező moszkvai death metal fogat, a Grace Disgraced, ahol szintén fiatal lány dörmög a mikrofonba, nagy tetszést aratott nálam – persze hogy kíváncsi voltam a szibériai Tomszk város szülötteire is, az éppen – Kelet-Európában – turnézó Dehydratedre. (Mondanom sem kell, mennyire meglepődtem, mikor fölfedeztem, bár a két említett város között 2880 km-nyi a távolság, a csinos és morgó lányokon kívül egy közös 4 way split kiadvány is összeköti az orosz alakulatokat, még 2011-es keltezéssel.)
A fehérvári ERADICATION minikörúttá fejlesztette az orosz csapat turnéjának társkísérői mivoltával is fémjelzett magyar állomásait, így a dunaújvárosit követte a közös budapesti showbarlangos fellépés, majd pénteken (azaz ma!) Székesfehérváron láthatjátok őket együtt. (Az oroszok még Debrecenben tették tiszteletüket Magyarországon.) De ha már promótálok: a szfv-i zenekarral szombaton is zúzhattok egyet a Rába-parton, a körmendi Total War fesztiválon, vagy az augusztusi Dürer-kertes Misery Index-koncert előtt is megsasolhatják őket, hozzám hasonlóan. Magam a tavaly júliusi Cryptopsy és Severance előtti föllépésekre emlékezve, kíváncsi voltam, merre indult tovább zeneileg a banda, főleg annak az információnak a birtokba jutva, hogy tavasszal megváltak az énekesüktől.
A prognózis (Fb-eseményoldal) szerint igencsak családias összejövetelre számítottam az egykori vágóhíd sziklába vágott odújában, de ez engem szokásos és természetes módon inkább csak fölspannol, semmint eltántorít.
Tanárki „Juszuf” Józsefék ¾ tízkor perdültek a deszkákra és 35 perces sűrű, tömény, igen dinamikus programmal hívták föl magukra a figyelmet. A kb. 9 számos szettbe még egy Bloodbath-dal előadása is belefért. Föltűnő volt, mennyire jól, arányosan szóltak, de a kiváló hangzás mellett a srácok is brillíroztak. Juszuf a gitározáson túl újra a mikrofon előtt bizonyította a képességeit, szerintem meggyőző frontember (a konferanszai mindig humorosak, önreflexívek), lehetőségeihez (értsd: egyszerre gitározik és énekel) képest szuggesztív előadónak bizonyult – a számlistát viszont illik ám fejből tudni, s akkor nem kell kétrét görnyedve a félhomályban, szemüveg nélkül nehezen silabizálni a színpadra helyezett a papírlapról… Zenésztársairól sem megfeledkezve: miközben a brutális és technikás kompozíciókat felkészülten, csuklóból (Pánczél Krisztián basszer esetében ujjból) nyomták, látható örömmel játszottak. Ez az öröm biztos lemászott a színpadról, mert fertőzőnek bizonyult, amit hagytam eluralkodni magamon, így a kiszáradás jelei egyáltalán nem mutatkoztak rajtam…
…ahogy a színpadon sem, hiába viseli névként magán a szibériai társulat. Társulat bizony, mert a DEHYDRATED esetében nem csak négy zenész tolja a halálmetált, olyan pluszokkal társítják előadásukat, amelyekre muszáj reagálnod. Kezdjük a zenével a tizenegy előtt pár perccel indító kvartett pozitívumainak sorát! A viszonylag hagyományos death-elemeket groove-os, modernnek ható betétekkel tarkítják, kiindulópontként a „közönség” fölébresztését is megcélzó, de a 2011-es EP-jükön (Mind Extract) is helyet kapó Sepultura-dalra, a Roots Bloody Rootsra utalhatok. Mindemellett a gitáros Evgen hisz a klasszikus gitárszóló-kiállásokban, jó párral megörvendeztetett bennünket az este. És akárki akármit mond is, nincs ember, aki Ira vokalizálást megkülönböztetné egy hím egyedétől. Brutális, mély, helyénvaló. Szóval zeneileg sem elveszettek a tucatbandák közt. Nem is hagynák: olyan komponensekkel dobják föl az előadásukat, amelyek remekül emelik ki őket az átlagból.
Láttatok már csokornyakkendős deathmetalost? Mert a tépett fehér ing nyakát ez a kiegészítő tartotta össze a basszer Evgeniién. Ahogy nyakkendő lógott a gitár mellett Evgen nyakában, és hózentrógert hordott a dobos Vlad. A szigorú tekintettel koncentráló Ira pedig lyukacsos harisnyában, rövidnaciban végezte tornagyakorlatait. Személye persze vonzza a tekintetet: néha aerobicoktatónak hatott az ugrándozásaival, sajátos karmozdulataival, ugyanakkor föntről rángatott vagy elszabadult marionettbábúnak, de még az anime figura is bevillant nálam a metaforakeresgélés közben. Számonként változó, kitalált, összehangolt, de egyáltalán nem kínos vagy erőltetett (mint anno a Megadethnél) koreográfia szerint pörgette a haját, szökdécselt a gitáros srácokkal együtt, igazi, közönségkápráztató show-t adnak elő – nagy hatással. Negyvenöt perces profi műsoruk alapján érettek a jóval nagyobb színpadokra, fesztiválok előkelőbb posztjaira.
Szimpatikus előadók, jó zene, meggyőző produkció, kár lett volna kihagyni ez a koncertet!
GANGSTERS ON THE ROAD TOUR 2014
DARKER THAN BLACK SUMMER MINITOUR
Dehydrated (RU), Eradication
Budapest, Showbarlang, 2014. július 10.
Belépőjegy ára: 800/1000 Ft
