Kataklizmát idézett (igézett?) az athéni kvartett zenéje tegnap este a Dürer kistermében. És katasztrófaturistákban sem volt hiány. Míg az emberszag tartóssá válása miatt kinyitott ablakokon csak úgy áramlottak befelé a mínuszok, a színpad előtti rész fortyogó katlanná nemesült, igazi küzdőtérré.
Ám a görög halálosztók előtt még a belarusz RELICS OF HUMANITY horzsolta az agysejtjeinket. Ők pontosan kezdtek – pontosan akkor, amikorra az előzetes tervek szerint már a főbandának lett volna színpadon a helye… Úgy emlékeztem a lemezeikre, mint egy zajbrigád dühkitöréseire, de élőben jóval változatosabbak voltak. A minszki négyes a brutál és technikás gyorsulások közé lassabban gördülő részeket is beépített, így jóval tagoltabb lettek a számaik, ám a cséphadarások és a komótosabb haladások kettőseiből, úgy tűnt, csak ötletparádé, nem pedig jól megírt dalok kerülnek elő. Mindenesetre, mivel ellazsáltam a három magyar banda fellépését, nekem éppen jók voltak bemelegítőnek – az említett nyitott ablakok ellenére.
A mai death metal irályok egyik sokat lájkolt ünnepeltje a görög DEAD CONGREGATION, nem véletlen, hogy itthon is ennyire sokan kíváncsian voltak rájuk. A lemezeik valóban figyelemre méltóak, bár nálam azért jó pár hallgatás után annyira nem működtek. Ellenben élőben: ha geológus lennék, számos szakkifejezéssel illetném a természeti környezetet átrendező tevékenységüket. Nemhogy hegyeket mozgattak, egész hegyvonulatokat gyűrtek fel és alá tektonikus ihletettséggel! Hol a föld nyílt meg alattunk, hogy a gitárszólószerűségeik nyomán a pokolban senyvedők sikolyai is felhallatszódjanak, hol mennykövekkel dobálóztak, s perzselték fel a Föld erdejeit. Szóval álltam ott padlóba gyökerezett lábbal és engedtem, hogy maga alá gyűrjön ez a mélyre hangolt cunami.
Különösebb látvány nem társult hozzájuk, ám a kopasz dobossal a háta mögött, a szintén tar énekes-gitáros – kigyúrt felsőtestén pattanásig feszült az ujjatlan old school Bathory-póló – elég szuggeszív volt, szemöldöke akár egy kiugró párkány, mely alatt ott sötétlett a természet céltalan és közönyös pusztítása… Két oldalt meg a hosszú hajú basszer és gitáros bangelt folyamatosan.
Aki kedveli az Immolation/Incantationre alapozott durvulatokat, a szándéka szerint a végletek felé tolt világvége hangulat mintegy 50 perces megidézésével elég jól szórakozott. És míg a fehérorosz hörgős hiába kért egy tisztességes circle pitet, addig a DC alatt eszét vesztett tomboló tömeg fogott magától is e sajátos haláltáncba.
SOMBRE MARTYRIUM OVER EUROPE – PART II SOUTHEAST LEG
Dead Congregation (GR), Relics of Humanity (BY)
(Kill with Hate, Nadir, Purulent Rites)
Budapest, Dürer-kert, február 19.
Belépőjegy ára: 2000/3000 Ft