Matematikai tudás nem szükséges, némi logika elég hozzá, hogy belássuk a – Dark Agest követően – lejtőn mozgó Soulflyjal, vagy az amúgy sem oly érdemdús Cavalera Conspiracyval nehéz lenne termeket teljesen megtölteni, így a méltóság megőrzése érdekében épp kapóra jön a Roots lemez megjelenésének 20 éves évfordulója. S hakni ugyan, de kiválóan lehet álcázni, sőt még egy gyomrost is bevisz Kisseréknek, ráadásul napirenden tartja a Sepultura-reunion marketing kamuflázst.
Mindettől függetlenül a nosztalgia-faktor nagyon is működik, a magyar közönség telt házat produkál, a lelkesedése szinte határtalan, ha Max csupán egy citerával megtámogatva csárdásozott volna tegnap este, akkor is isteníti – vagy még jobban.
Engem is érdekelt a dolog, láttam már a Sepulturát a tesókkal, láttam Derrickkel, többször a Soulflyt, most ismét összeértek a szálak. Ráadásul istenítem Marc Rizzo gitártudását, de hozzáteszem: nem a Roots a kedvenc Sepu-lemezem, hanem a Beneath–Arise–Chaos hármasság, főleg a két szélső említett.
Az első lépteim a teremben a Max-önéletrajzot – My Bloody Roots. A Sepulturától a Soulflyig és azon túl című – magyarul kiadó srácok standjához vezetett. Dudich Ákos és Horváth „Pityesz” István a panterás Rex-kötet után – közösségi előfinanszírozásban – ismét letettek valamit az asztalra. (A Scott Ian-könyv bemutatója pedig a márciusi koncerthez időzítve történik majd, talán már februárban kapható lesz a könyv, mint megtudtam.)
Elhelyezkedtem, vártam, hatalmas tömeg, a régi szép időket idézte.
Nos, tényleg eljátszották a Roots lemezt. Elejétől a végéig – és még tovább. Rizzo, az eleven ördög, a fenegyerek újra nagyot alakított, Johny Chow bőgője úgy szólt, ahogy egy metállemezen és -koncerten kell. A háttérben Ig(g)or odatette magát a bőrökön – egyébként Max csak őt nevesítette, mutatta be.
És Max. Hm. Lehet, hogy beteg volt? A torka mindenesetre katasztrofális állapotban volt. De mintha mozgásszervileg is gondjai lettek volna. (Talán majd kiderül a könyvből, mi lehet az oka.) Ha pusztán a képzeletemre hagyatkozom, akkor úgy tűnt, mintha nem sokkal a koncert előtt szállt volna föl a vacsoraasztaltól, két sült oldalas és számos véres hurka (kovi ubi, mustár, kenyér pupája) mellől, hogy aztán nehézkesen, darabosan nyújtson valamit a koncerten. A mozgása, levegővétele legalábbis borzasztóan kiegyensúlyozatlan volt. És pont ilyen darabos-nehézkes lett tőle az egész műsor. Pedig még ugrálásra is ragadtatta magát, igaz, utána mintha még nehezebben lélegzett volna. Nem tudom mivel magyarázni, mert ez a csáp- vagy elnyújtott méhkasszerű valamit a fején viselő ikon volt már kövérebb is, a kondijával ilyen téren nem lehet gond. Mégis, a mozgása a példakép Ozzyt idézte. A koncert pedig ettől dinamikátlan lett, és persze – szerintem – a Roots-számok nem 100%-ossága miatt – a koncerten világosan hallatszik, mikor maszatolnak csak a hangszereken, bejátszott őslakos ének ide vagy oda – számos ponton leült. A közönség persze mit sem foglalkozott ezzel, screamelt, jumpolt, circle pitezett, éltette Maxet, ahogy Max diktálta.
Nem mondom, hogy nem élveztem, főleg az elejét, ahol a számomra is értékelhetőbb számok hangzottak el (a Breed Apartig bezárólag), még a brazil indián hangszerrel is megtámogatva, de már a 70 perc felénél el kellett nyomnom egy ásítást
A végére élénkülten fel ismét, amikor tényleg előbukkantak a gyökerek: egy kis maxes Black Sabbath-serteperte a gitáron, egy kis Celtic Frost előtti tiszteletadás [Procreation (of the Wicked)], Inner Self-közjáték, és Lemmy-hommage az Ace of Spades képében. Elvileg itt már vége volt, de kínosan visszatértek még a a Roots címadójával, szerintem értelmetlenül.
Max persze szinte végig csak alibizett a gitáron, de ezt már évtizede írjuk, mondjuk, tapasztaljuk, Rizzo egymaga elvitte a gitárokat, ami nem is baj.
Az viszont fura volt, hogy mire a tényleges zárás után elhagytam a termet, és még csak a BNMC jegyárudájánál tartottam, Max már ott is volt, engem is megelőzve, és gyorsan csusszant is be egy rá váró autó hátsó ülésére, hogy tovatűnjön az éjszakába.
Max & Iggor Cavalera Return To Roots
(The Southern Oracle, Don Gatto)
Budapest, BNMC, 2016. november 21.
Belépőjegy ára: 4500/4900/5900 Ft
