Egri Péter nemcsak szeret, de tud is beszélni, ráadásul rengeteg mondanivalója akad, ami hallgatóságának is rendkívül érdekes! Például a rock and rollnak nevezett jelenségről. Nem véletlen tehát, hogy a Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontja Média- és Kultúratudományi Kutatóközpontjának tanára, dr. Malkovics Tibor főiskolai adjunktus egy rock and roll szemináriumra invitálta a Mystery Gang gitáros-énekesét, hogy tudását ossza meg az érdeklődőkkel. Na, ezért aztán érdemes volt szerda délelőtt kiutaznom Békásmegyerre!
A rock and roll-szubkultúráról afféle workshop/kerekasztal-beszélgetés keretében kérdezte vendégét a társadalomkutató a suli aulájában, jelentékeny hallgatóságtól övezve: szóval ohne katedraszellem! Ma már persze nem meglepő, ha a diákok piercingekkel vannak kidekorálva, ahogy a tetoválás sem kelt föltűnést körükben, de azért egy szénné varrt előadó hátrazselézett hajjal, nem mindennap fordul meg itt.
Míg Malkovics Tibor kérdéseivel a rock and roll alakulástörténetére kérdezett rá kronologikusan haladva az ’50-es évektől napjainkig és megjegyzéseivel, hozzászólásaival mindig tudományos-diszkurzív mederbe terelte az elhangzottakat, addig Egri Péter mesélt – enciklopédikus tudás birtokában, elsődleges forrásokra hivatkozva, sztorizva, saját élményeivel kiegészítve, személyessé téve a RNR történetét, mindezt jófajta humorral előadva, stílusosan. Én ittam minden szavát (mellettem a Mystery Gang bőgőse, Singer és dobosa, Tamási László), a tervezett jegyzetelésem is meg-megszakadt, utólag nagyon sajnálom, hogy nem indítottam el a diktafonomat – gyakorlatilag több éves kutatómunka esszenciáját kaptam volna meg így.
Középen a Tanár Úr
Azért pár érdekességet érdemes itt feleleveníteni.
(Majdnem) minden a Bill Haley & His Comets 60 éve, 1954. április 12-én megjelent Rock Around The Clockjával kezdődött, amely a RNR megszületésének egy meghatározó pillanata. Mert hát itt már ötvöződnek az amerikai feketék és a fehérek korábbi zenei kultúrájából származó jegyek.
Tudtátok, hogy a RNR-elnevezés a prostiknak szóló szleng felszólítás volt eredetileg? A rockabilly pedig a feketék zenéjének (rock) és a déliek mucsai (hillbilly) country-folkjának keveredéséből született, akárcsak az elnevezése?
Hogy a RNR elsőszámú fogyasztójának, a jampecnek az elnevezése a jiddis yampetzből ered, ami harsány, nagyvilági, minden újra nyitott, a legmenőbb dolgokkal foglalkozó hapsikat jelentett? Ahogy a ’20-as évekbeli swingnél a hopcatek, vagy később a hipsterek? Hogy Kosztolányi Dezső a ’20-as évek végén a fiatal Weörest próbálta jampeccé nevelni, ajánlva neki, hogy nyakkendő helyett cipőfűzőt kössön a nyakába, mert az a menő?
A RNR-frizurák elnevezését pedig a korszak férfi idoljai diktálták: James Dean, Marlon Brando, Elvis Presley. Aztán 1956-ban mozikba került a Blackboard Jungle című film, melyben a diákok föllázadnak a tanárok ellen – a film zenéi között volt Bill Haley slágere –, mire a mozilátogatók szétkapták a mozit: így kezdődött a RNR-lázadás!
Az említendők közé tartozik, s kötődik magához a zenekar elnevezéséhez is, hogy 1954-ben debütált egyszerre fekete és fehér „változatban” is a Mystery Train című dal, aminek refrénjét mi így ismerjük: „Ajaj, fekete vonat, elvitted a páromat!” Ezt mind a fekete, mind a fehér közösség autentikusan a sajátjának érezte, ki afrikainak, ki európainak titulálta. Mindenestre ezt tartják az első rockabilly dalnak.
Persze számos magyar történeti vonatkozás is elhangzott Keleti Márton Egy pikoló világos című 1951-es filmjétől, amiben a jampecok föltűnnek a magyar vásznon, a Péter által fölkeresett korabeli galerik tagjainak visszaemlékezésén (Garai, a zongorista; a csajozós fodrász) át, egészen Komár László és Fenyő Miklós munkásságáig.
De szó esett arról is, hogyan nyúlt vissza a ’80-as évek eleji punk rock a forráshoz, a RNR-hoz, a rockabillyhez, hogyan atomizálódtak az egyes stílusok psychobillyvé, neo-rockabillyvé, punkabillyvé, tucatnyi más elnevezés alatt, majd később miként vált ismét egységesebbé a szubkultúra.
Naná, hogy kitért a kérdező a szubkulturális szignálokra, jelesül a jellegzetes tetkókra, és Péternek persze itt is megvolt a tárgyi-történeti tudása a Hawaii-on évtizedekig alkotó tetoválóművészről, Sailor Jerryről, akinek autentikus mintái jelentik a mai napig a szubkultúra tetkó-ideálját.
Péter csak beszélt, beszélt, ontotta magából a történeteket, megosztotta velünk személyes érdeklődését, ízlését, találkozásait a ma már 76-82 éves RNR-pápákkal, akik a műfaj születésénél bábáskodtak, ma pedig együtt jammelnek a memphisi Rockabilly Hall of Fame-be is bejutó Mystery Gang trióval.
Ezt nevezem én felsőoktatásnak!
***
Annak idején a Volbeat rockabilly metálja miatt kezdtem közel hasonló hazai előadók után kutatni, így akadtam a Gorillára, a Mystery Gangre, később másokra. A jelenlegi kedvenc a punkos The Silver Shine és a Naked Truckers, de a swinges Yellow Spots és a Gutting Revue is becsatlakozik…
A Mystery Gang piszokul jól időzítette hétfőn megjelenő új lemezét, a Hello, hello!-t, hiszen a közönségszavazatokkal A Dal, eurovisionös magyar (nemzeti) válogatón középdöntőig jutott a Játssz még jazzgitár! című szám miatt a nagyközönség is agyába véste a nevüket. Jóllehet, a lemezt a New York-i Universal adja ki, mégis magyar nyelvű dalok szerepelnek rajta! Alig várom már, hogy a meghallgassam a lemezt, mert a legutóbbi Megőrülök érted kicsit csalódás volt a Jungle fever után, még ha koncerten ugyanolyan meggyőzőek is voltak.
Aki pedig mihamarabb el szeretne jutni MG-koncertre, szombaton vigye el a kedvesét nőnap alkalmából a Barba Negrába, ahol Fenyő Miklós előtt ők melegítenek.
