Élő spinning bemutató, a medve cár látogatása, állatvédelem pörgetett mikrofonnal – és Shane Embury szemkápráztató színpompás inge! Bálint napján ránk szakadt az ég, szuperszónikus mészárlás kásásította (tovább) az agyunkat, tömte be pár napra garantáltan a hallójáratainkat. A birminghami death-grindlegenda Napalm Death és válogatott útitársainak turnéja elérte fővárosunkat. Hegyiede és Horner beszámolója a fülsiketítő eseményről.
A zenei kifinomultság iránti leküzdhetetlen vágy… Lófaszt! Az év első másfél hónapjában felgyűlt mocskot akartam kitakarítani az agyamból – és ehhez a legmegfelelőbb segítség ez a durva grindcsomag volt, amiben nem mellékesen a Napalm Death húzza a prímet. Nekem ez volt az év első koncertje a listán! (Állítólag többen úgy határoztak, hogy az aznapi barba negrás Obituary-előzenekari fellépés megtekintését követően, erőltetett menetben átcaplatnak az Akváriumba a Napalmra… végülis megvalósítható.)
Barney-ék mellett természetesen nagyon vártam a moszkvai Siberian Meat Grinderrel való újonnani találkozást, de kíváncsi voltam az általam névről sem ismert többi fellépőre is. Nos, a New England-i Escuela Grind két lemezét és a klipjeiket megtekintve a kíváncsiság csak fokozódott.
Az igen gazdag és csábító merchpultbeli portéka megvizslatását (és fájó szívvel való otthagyását) követően 18.30-kor máris színpadon köszönthettük az „iskolás” grind amerikai underground képviselőjét, az ESCUELA GRIND-ot (akik, mint a netes keresésem közben rábukkantam, tavaly júliusban már tiszteletüket tették Budapesten, a Gólyában léptek fel egy UG fesztiválon). Elszabadult a powerviolence-grind-death őrület. A filozófia és a történelem iránt is érdeklődést mutató, és ezt szövegeiben meg is jelenítő filigrán építészhölgy, azaz Katerina Economou frontemberként pusztító testgyakorlat-sorozatot vitt véghez a színpadon. Futószőnyeg nélkül is lenyomott vagy 10 kilométert, hol hasra, hol a hátára vágta magát, vadul szeletelt, pucsított, twerkelésközelien táncolt, guggolva, törpejárásban közlekedett – volt, hogy el is szédült az önmaga keltette viharban, miközben üvöltött-bömbölt a zenésztársai adagolta kedélyes hangorkán közepette. Irtó szimpatikus volt.
Ahogy a dobok mögött ülő másik alapítótag, a szintén építész Jesse Fuentes is, aki Katerina politikai-társadalmi állásfoglalásaival szemben a humort képviselte aznap este: először „yiháá”-t követelt a nagyon szép számú közönségtől, majd „pupu” felszólítására a rá rímelő „pipi”-t várta el. Ja, és közben azért zúztak, mint a vöcsök. Mind a 2020-as debüt (Indoctrination), mind a tavalyi, a converge-es Kurt Ballouval felvett Memory Theater című albumukról hangzottak el tételek.
Nekem mindezek mellett a legjobban a két utolsó death-es szám tetszett, és úgy érzékeltem, hogy Kris Morash gitárosnak és Tom Sifuentes basszernak is ezeknél a számoknál mutatkozott meg leginkább a tehetsége, illetve itt tudták leginkább demonstrálni a zeneiségüket – a dühkitörések aláfestéseként erre nyilván kevésbé van lehetőségük.
Lényeg a lényeg, a rendelkezésükre álló 30 percben mindent megtettek, hogy az erre fogékonyakat maguk mellé állítsák – nagy sikerük is volt. Később a merchpultozó Katerinával nagyon sokan akartak közös fotót lőni. Az biztos, ha erre járnak legközelebb, én ott leszek a színpadjuk előtt!
A tavalyi év albumai közül az orosz SIBERIAN MEAT GRINDER lemeze, a Join The Bear Cult előkelő helyen végzett blogunk évértékelő listáin. Mindemellett a moszkvaiak élő fellépései mindig élvezetesek. Nem volt ez másképp most sem. A Venice és Huntington Beach thrashcore szellemiségét megidézve kitűnő punk-skate-core bulit nyomott a kvintett – valamiért most kettő helyett csak egy dalnokkal, aki azért természetesen medveálarcban nyomta le a 40 perces bulit (mondjuk ez a maskara engem egy krampuszba oltott disznókutyára jobban emlékeztet a medvepofánál…).
A gyerekmondókák és a pingpong-mérkőzések dinamikáját idéző énekmondás mellett megkaptuk a tényleg ízes gitárszólókat is, és köszönthettünk a színpadon egy special guestet is: maga a minden medvék cárja léggitározott és ugrabugrált egy szám erejéig (ó, ha ezt Tandori Dezső láthatta volna!…) A jó hangulat tehát adott volt.
(horner)
Az USA-ból származó DROPDEAD koncertje azonban az Escuela Grind remek energiabombája és a Siberian Meat Grinder jóleső komolytalankodása után gyakorlatilag hidegen hagyott, bár a frontember, Bob Otis mikrofonnal lasszózó produkciója és lelkes állatvédő átkötő szövegei fenntartották az érdeklődést. A bulijuk intenzitása ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen volt, még ha ez a homogén ős-hardcore/grindcore/punk azért alapvetően nem is hozott lázba. Az utolsó szám végére szinte el is fogyott a levegő a teremből, és bár sokan voltak rájuk kíváncsiak, én nélkülük is el tudtam volna képzelni az estét.
A NAPALM DEATH-nek az orosz húsdarálókkal szemben kabalafigurára sincs szükségük, ugyanis mind a négyen kabalaszerű, rendkívül kedvelhető jelenségek. Ám míg az előzenekaroknak a muzikális összetettségükhöz képest kifejezetten pazar és arányos, addig a Napalmnak rettenetes és pusztítóan zajos hangzás jutott (legalábbis jobbközépen elöl), ami jelentősen megnehezítette az amúgy sem könnyen befogadható betonozás élvezetét.
Ettől függetlenül az olyan dalok, mint a legújabb lemezről származó Fuck The Factoid, a Contagion vagy a kifejezetten atipikus Amoral élőben fantasztikusak voltak, akárcsak a régebbi klasszikusok, például a Suffer The Children, a Scum vagy a kihagyhatatlan feldolgozás, a Nazi Punks Fuck Off. Sajnos számos lemez megidézése kimaradt az életműből, de nem akarok elégedetlenkedni, mert így is egészen kiváló volt a felhozatal. A zenekar mindazonáltal lehengerlő intenzitással aprított, Barney pedig a nácikon kívül lerendezte a gátlástalan, hataloméhes politikusokat és más elnyomó entitásokat. (Az este során amúgy is alaposan kitanultuk a jogvédelem csínját-bínját, a medvés mókamestereket leszámítva mindegyik zenekar felszólalt társadalmi szempontból kurrens kérdésekben. Persze valós szociológiai mélységektől nem kell tartani, a lényeg az igazságtalansággal szembeni düh kendőzetlen kifejezése.)
Összességében roppant üdítő volt látni ezt a legendát még annak ellenére is, hogy az előadásuk elég durva halláskárosodást okozott, és ez nem magánvélemény, többektől is visszahallottam (már amennyire képes voltam bármit is visszahallani a bal fülemben konstans szóló sípolástól és a jobb fülemben sercegő rádióhangtól).
Dehát aki grindra vágyik, annak számolnia kell a következményekkel.
hegyiede
CAMPAIGN FOR MUSICAL DESTRUCTION TOUR 2023
Napalm Death (GB), Dropdead (US), Siberian Meat Grinder (RUS), Escuela Grind (US)
Budapest, Akvárium, 2023. február 14.
Belépőjegy ára: 9500/10.500/12.000 Ft
