Hogy elfogult lennék az Archaic esetében? Há… persze hogy! A jelenlegi magyar bandák egyik legjobbja, thrashben meg a legkirályabb. Nem véletlen, hogy a Wacken Metal Battle Hungary 2019-es döntőjére eleve miattuk mentünk ki családilag és barátilag, tőlük rendeltük a belépőt, belépve pedig pólót, baseballsapkát vettünk – és még logós poharat is kaptunk! A többi bandát végigvártuknéztük/-hallgattuk sörözve, rájuk meg eszementen headbangelve mulattunk! És nem is volt kétséges, hogy a vasárnapi döntő után a pénteki „after party”-ra is elmegyünk, ne csak 25 perces legyen az élvezet, ráadásul erre már ingyen, a Wacken-döntős jeggyel!
A magyar döntőn egyébként a 10 helyett végül 9 banda lépett fel (a Perfect Pill valamiért már nem), ám mi csak az Archaicra koncentráltunk jószerivel, az utánuk következőket passzoltuk – élményekkel gazdagon és enyhe napszúrással, valamint rengeteg sörrel a gyomorban távoztunk.
Summázva annyit elmondhatunk: elég szerény a kínálat a kortárs magyar metal színtéren. Eleve nincs heavy metal banda (pedig egy metálfesztiválra szól a meghívás!), ha már kategorizálni kell, főleg epigon, jó 10-20-30 éves stílusok középszerű előadását hallhattuk, elsősorban fővárosi zenekaroktól; hölgyek mindössze ketten képviseltették magukat a színpadon (Radó Éden a Tiansen, Kovács Barbara a Marla nevű tumor frontján). Dalokat meg csak elvétve hallottunk, megjegyezhetőt pláne nem, inkább amolyan garázs-stílusgyakorlatok – „jé, mi ezt már el tudjuk játszani” éllel –, szólaltak meg.
A szeghalmi Mudfield magyar nyelvű stoner/grunge még többé-kevésbé szimpatikus volt, habár az újdonság erejével nem hatott; a Tiansen popmetalja felejtős, habár Éden hangja nagyon rendben van; a Dungaree Soundgarden-Tool mixe nagy kérdőjel, hogy ez meg minek; a Red Swamp Downon hizlalt odab@szós soundja figyelemfelkeltő, ahogy az előadásmód is, bár az ősember gitáros a bal szélen több tekintetet vonz talán, mint a baseballsapis-szakállas frontember-énekes tevékenysége (a karácsonyfaboák és a kitömött állatok a színpad elején az oda nem illőségük miatt viszont legalább megjegyezhető dekorelemek); a The Tumor Called Marla zeneileg-előadásilag ugyan megnyerte magának a 10 éves fiamat, engem csak a vegyes páros frontemberek akciói tudtak lekötni, a zenéjük lemezen sem működött.
És akkor jött, zúzott, szétmázolt, ledöngölt és -hengerelt az Archaic!... Ezúton is gratulálunk a megérdemelt győzelmükhöz!
Az Eviternitynek nincs szerencséje velünk, vasárnap már nem vártuk meg őket, pénteken még nem értünk oda rájuk – felvirrad majd egyszer a találkozásunk napja… A dánszentmiklósi NEEDLESS viszont már a színpad előtt talált bennünket, és nyerőnek bizonyult ez a tényleg figyelemreméltó death metal ötösfogat. Hol thrashbe, hol rollba hajlottak; az énekes Ádám szerintem jó sok Halász Gyuri-videót nézett a mozdulatai alapján (vagy ez a fajta zene ezt hozza ki gesztikulációban az emberből?), de mind zeneileg, kiállásilag és szimpátia alapján a követőjükké tettek. Már várni fogom a hamarosan érkező nagylemezüket.
Még a pultnál kiszolgáló hölgyek is Archaic-löbikében nyomultak – ez ám a siker/szervezés/gesztus! A hazai Wacken-nyertes koncertjére várakozva még a helyszínen uralkodó, tornacsarnokok fiúöltözői jellegzetes szagának kósza áramlatai sem tántoríthattak el. Aztán az ARCHAIC – a szokott módon – az intró után szó szerint berobbant az ötüknek a molinók mellett éppen csak helyet biztosító színpadon. A nagyrészt a zenekar pólóját viselő 50 fős közönség pedig élvezettel hajtott előttük fejet, aztán fölemelte ismét, megint le, megint föl… – szóval ment a headbang ezerrel.
Hálás köszönetünk ezért a koncert-köszönetért – viszonttámogatjuk egymást a zenekarral: most egy órában mutatták meg, mitől tud ma is élővé válni általuk a Slayer–Testament alapú thrash metal. Talán mert igazi – és jó – dalokat írnak? Ahol a szögelés mellett ott vannak a dallamok is, hol a gitárokon, hol az énekben? Ráadásul mindezt némi sajátos, archaicos fifikával teszik, amitől jellegzetes lesz a zenéjük? Igen-igen! Ahogy mondom!
Most sem volt másként, habár a hangzás ezúttal nem volt annyira erőteljes, kicsit dobozszerűen kongó hatása volt, ami talán a kis klub akusztikájának a számlájára is írható, a Trackben arányosabb, hangosabb, erőteljesebb volt vasárnap.
Jósa Tamás most sem hazudtolta meg magát, amellett, hogy hangilag fenomenális, frontemberként sem győzöm dicsérni, erre született: kommunikatív, nem elveszett ember, vicces, figyelmet követelő…
Hamar elillant az az egy óra, ám a Slayer War Ensembléje éppen belefért még az első és a második lemezről arányosan válogató szettbe – a srácok a keddi arénás mészárlást követően egyébként after partyt tartanak az eseményhez közeli S8 Underground Clubban. Szóval, akinek csak szerda reggel indul a vonata, ne habozzon átkelni a Hungária körút zebráján, s már ott is van egy újabb minőségi thrashmámorban. (Merthogy a fenti címben jelzett mennyiség mellett a magas nívó is jellemzője az Archaicnak.)
Archaic, Needless (Eviternity)
Budapest, Backstage Pub, 2019. június 7.
Belépőjegy ára: 1500 Ft
WACKEN METAL BATTLE HUNGARY 2019
Budapest, Barba Negra Track, 2019. június 2.
Mudfield, Tiansen, Dungaree, Red Swamp, The Tumor Called Marla, Archaic (Phrenia, Stabbed, Eviternity)
Belépőjegy ára: 1500/2000 Ft
