A februári The Dillinger Escape Plan–Shining közös koncert azért nagy durranás lett volna. Durranás sajnos csak a lengyel közúton volt, így az amerikai banda a baleset miatt lemondani kényszerült az akkori turnét, amit aztán augusztusban pótoltak, míg a norvég blackjazz zenekar most szerzett örömet a magyar rajongóinak. A várakozást némileg enyhítette, egyben fokozta Jørgen Munkeby vendégszereplése Marty Friedman új, augusztus elején kiadott albumán (Wall of Sound), a Something to Fight című számban, valamint a szeptember 1-jén publikált új Shining-dal (a jövőre megjelenő lemez előzetese), az Everything Dies.
(Fotó: Christoffer Krook, a zenekar FB-oldaláról)
Novemberben lesz két éve, hogy az a-Ha (igen, ők!) tehetségtámogatási programján 2010-ben 1 millió norvég koronát bezsebelő SHINING ellátogatott hozzánk főzenekarként (nem sokkal előbb Devin Townsend előtt hergelték az erre fogékonyakat), így – bár új lemez nem jelent meg azóta, lásd fenn – tényleg kíváncsian vártam, mivel állnak elő ezek a jazzből indult, majd indusztriál-, black metal-elemekkel gazdagon átszőtt, groove-orientált indulatzenét komponáló zenészek. (Meg experimentál és progresszív, amit aztán valami okos elmésen fjordcore-nak titulált…)
A pozvakowskit most hanyagoltam, nem tudtam volna elviselni a dupla tripet, minden nap végi maradék energiámat a norvég ötösre szerettem volna fordítani. És nem hiába, mert kellett a kraft. Ugyanis jó kis pörgős koncertet prezentáltak.
Fekete-sárga logós molinó, fekete szettbe bújt zenészek, sárga és zöld dominanciájú fények – pörén ennyi volt a látvány a dugig telt középteremben. Mégis nagyon belakták a helyet. Tették mindezt úgy, hogy rögtön két új dallal (Everything Dies, Animal) nyitottak (amik azért, jegyezzük meg, eléggé a pop-regiszter felé kalandoznak, mármint a dalstruktúrák és a lazább, megjegyezhetőbb textúra miatt), de aztán bedobták kicsit a gyeplőt a közönség közé, értsd: a gitáros srác konkrétan lejött a színpadról és éket vágott a közönségbe. Aztán ismét új nóta, a Hole in the Sky, ami tkp. Munkeby szólóéneke némi kütyükből kikevert háttérneszezés kíséretében.
De dalt is tanítottak nekünk, amit fel is vettek későbbi felhasználásra, Munkeby pedig nemcsak gitározik, énekel, szaxofonozik, de kiváló frontember is, aki a kezdetek kezdetén megragadja a közönség grabancát, és egyből otthonossá teszi a koncertet. Még azt a balfácánt is nevetve tessékelte/lökte vissza a helyére, aki abbeli örömében, hogy a deszkákra jutott, nemhogy nem talált vissza a közönség soraiba, de még volt pofája az egyik parkoló gitárt is magához ragadnia. Munkeby aztán maga is bedőlt a közönség soraiba, és kicsit szörfölt a hátán, a kezeken.
Hogy jazz nem sok volt, az várható volt, talán a szaxofon jelenti ma már az egyetlen kapcsolódási pontot a műfajhoz, de abba is vegyül (mikor, hogy) némi balkáni lakodalmas, viszont Kenny G. soha!
Ugyan a többiek is keményen bólogattak, de mégis a fáradhatatlan Munkeby volt a csúcs, és ő állt a figyelem középpontjában. A publikum meg láthatóan fanatikusokból állt többnyire. A 65 perces programot a My Church zárta, de persze kellett még „one more song” is. Mindent egybevetve, nekem rendesen kifúvatta a szűrőimből a mindennapi mocskot, fel is töltötte az energiacellákat, jókedvet gerjesztett, mosolyt csalt az arcomra. Ragyogó(!) éjszaka volt.
CATCH US IF YOU CAN – EUROPEAN TOUR 2017
Shining (N)
(pozvakowski)
Budapest, Dürer-kert, Room 041 (A38 szervezés), 2017. szeptember 14.
Belépőjegyára: 3000/3500 Ft
