Nyers, kemény, hangos. Nagyon hangos, brutális(an jó) hangzással. A svájci SONS OF MORPHEUS triójától nem vártam semmit előzetesen, mivel nem is ismertem a zenéjüket, de nagyon kellemesen megleptek. Rudy Kink dobos bivalyul hozta az egy Bánfalvi Sándor-egységben mérhető keménységet, még dobverőt is tört, igaz, csak egyet. A halványzöld Yoda-pólós halványkék basszusgitáron parádézó, kissé pocakmuki, hozentrágeres Lukas Kurmann is rendesen odatette a böfögő hangzást, időnként vokállal támogatva a raszta hajú énekes-gitáros Manuel Bissinget, akinek játékára, szólóira maga Jimi Hendrix is elismerően csettintene, sőt, egy kacsintásra futotta is neki a gitáros jobb alkarján lévő tetovált arcképen… Nem lehetett nem odafigyelni rájuk, a muzsikájukra, kizártnak tartom, hogy a többség nem kutat utánuk most, a koncert után. Ennek esélyét nagyban növeli a 40 perces programjuk végén elővezetett gigadaluk, ami egy kb. 12-15 perces instrumentális barátságos szörny, tele jóféle ritmussal, kiállással, ritmikai váltásokkal. Fenomenális volt.
Magasra tette hát a mércét a svájci trió a 22.50-kor színpadra lépő KARMA TO BURNnek. De szerencse, hogy ez nem verseny, és nem is egy pályán játszanak. A 70 perces szett szinte egy folyamnak tűnt, amit William Mecum gitáros csak igen ritkán tört meg némileg akadozott (kissé alkeszre hajló) motyogásával. A már évek óta a kötelékben doboló Evan Devine sem ment alá a lécnek, mennydörögtek a dobjai, ahogy a friss hús Eric Clutter basszer (aki úgy néz ki, mint Richard Rawlins az Amerikai benzinfalók című autószerelő-reality langalétább kiadása) torzított hangszere is meghatározó módon dörgött a riffek, a kifacsart ritmusok alá-mellé. Az ínyenceknek jelezhetem, hogy volt a 61 és 62 című dal. Évtizedek alatt kiforrott, érett muzsika, a kellő vehemenciával előadva, Mecum fura jobbkezes a tér minden irányába odamutogató mozdulataival (vajon mi lehet a fejében?).
A K2B negyedszer taglózta le a budapesti publikumot, akik most már csurig töltötték a kistermet, és felszabadultan élvezték a koncertet. Egy ponton lehetett volna még jobb. Ha az április közepi őszi hűvös helyett egy meleg, napos szabadtéri színpad előttről bólogathattam volna, akárcsak két alkalommal a korábbi három közül.
Hatalmas zenei élménnyel, egy turnépólóval és a 2009-es Sons of Alpha Centaurival közös split újrakiadásával (rajta a 14-es sorszámú dallal) gazdagabban térhettem haza.
EUROPEAN TOUR 2016
Karma To Burn (US), Sons of Morpheus (CH)
(Buso Von Cobra, Red Swamp)
Budapest, Dürer-kert kisterem, 2016. április 10.
Belépőjegy ára: 2500/3000 Ft