Halálhörgés, siralom – végső agóniáját vívta a torokmetszett énekes, dögletes hangulatot árasztó zenei aláfestéssel. A PURULENT RITES koncertjének utolsó fél percére sikerült leóvakodnom a lépcsőn a Mikszáth Kálmán téri klub homályos terébe. Állítólag a záró hangok egy feldolgozásból származtak, de senki nem tudta megmondani, melyik zenekar dalát adták elő. Ez már a második alkalom volt, hogy lemaradtam a budapesti death metalosok produkciójáról. Lesz ez még így se!
(Gyorsan megvásároltam neverheardös Káger Balázstól, aki disztrójával települt ki, az új magyar death metalos fanzine, a Blast egy példányát. Várom már az e hónapban jelentkező Metal Catacombs 2. számát is…)
A zalaszentiváni FANATIC ATTACKra úgy emlékeztem, mint egy sajátosan magyar thrash kompániára, a 2012-es demójuk (Fight For A Lie) alapján. Ám részben rosszul emlékeztem, részben jócskán eltelt az idő, azóta már újabb EP-nek (Attack From The Past) hívott kiadvány, s idén egy nagylemez is kikerült a próbatermükből (Waiting To Rot), utóbbit a Metal ör Die gondozza. Eurothrasht nyomat a nagyon fiatal banda, aki célul tűzhette ki, hogy a 30 évvel korábbi Kreator zenei nyomába pontosan beleillessze a lábát. Sikerrel teszik mindezt, de a nyomvonalból egy pillanatra sem szállnának ki. Jó, ez nem igaz, a People of the Lie záró számnál előrefutottak egy kicsit az időben, ám maradtak Milléék hatáskörében. Megítélni nyilván ez alapján kell őket, s hát a nyers, primitív (klasszikus máskülönben) muzsikára biccentettem is, ha nem is oly lelkesen, mint az idoléra. Kicsit hosszúnak éreztem a programjukat, de lelkesek voltak, és ha már egyszer fölutaztak a fővárosba, meg akarták mutatni magukat jobban. Sikerrel. A mintegy 50(!) fős közösség még az inkább abbamaradt, semmint végetért számokat is megelégedett hümmögéssel vette.
Eric Forrest zenekarához, zenéjéhez ambivalens a viszonyom, ám ha erre jár, bevonz a koncertterembe. Nem vagyok rajongója a vele készített Voi Vod lemezeknek, az E-Force albumok sem pörögnek sűrűn nálam, s ha mégis, nem áhítattal hallgatom őket, ugyanakkor figyelemmel és nem rossz érzéssel. Ami mégis meg-megszólít általa, az az underground szemlélet, szellemiség, mely a zenében is megmutatkozik, a mainstreamtől való távolságtartásban akár. Ja, meg sznob is vagyok…
2005-ben járt nálunk először az E-FORCE, én 2011 januárjában a Tündérgyárban láttam először, ekkor játszottak Zalaegerszegen is, de még ugyanabban az esztendőben a júniusi MetalFesten is megfordultak. Most Budapesten kívül több magyar városba is (Szeged, Szombathely, Debrecen) ellátogatnak az új lemez, a The Curse (amit még nem hallottam) kelet-európai turnéján, aminek keretén belül fővárosunk klubja a második állomás volt.
A nyilatkozatokból, úgy tűnik, Eric fölfedezte a spanyolviaszkot, s a történelem fő bűnének a nemiséget, a nőket, jelesül a nemiszervüket tartja. Ezek szerint nem értesült még a zsidó-keresztény kultúrkör szent iratának – valami Biblia – állításairól, ami a bűnbeesésről szól, s adott tápot kétezer év arrogáns hímsovinizmusának… Amennyiben Eric nem tette ki az idézőjeleket, az árnyalt gondolkodást nem írhatjuk a javára, de lehetséges, egy szerelmi csalódás feldolgozásához keresi a narratívát. Mindegy, a CD – a harmadik a sorban – a koncerten már beszerezhető volt, maga Eric strázsált a kínálat mellett egy széken, ahonnan bármikor készségesen fölugrott, ha valaki fotózkodni szeretett volna vele, vagy csak pár szót váltani. Na, ez már igen!
Kisebb csúszással kezdtek 11 után pár perccel, miután maguk pakolták föl a cuccot a színpadra. Meglepetésemre kvartettként álltak ki, miközben én trióra számítottam. Mindenesetre a kétgitáros felállás nem volt haszontalan. Ericnek persze nulla hangja van, igazi antihang, aki csak rikácsolni és károgni képes, de a muzsikája sem barokkos progresszió. Nekem akkor csillan meg, amikor kitüremkedik a voivodi örökség zsenialitása. Jóllehet az E-Force a Voivod sötét oldalát valósítja meg, még a káoszthrash-korszak vonalán haladva, de már jóval letisztultabban. Sajátos felfogású thrash, jobb-rosszabb (értsd megjegyezhetőség) riffekkel, de hatásos előadásmóddal. Ez vitathatatlanul Eric javára írható, a sörök fogyasztása közben a közönségnek játszik, gesztikulál, grimaszol, meregeti a szemét, a konferáláskor pedig nagyon közvetlen.
Büszke lehet az új, az előzőt 6 év után követő lemezre, sok számot játszottak róla az 1 óra alatt. Éjfélkor letette a hangszerét, és mintha kissé számonkérte volna a közönség lanyhaságát (mondjuk inkább így: intenzívebb visszacsatolást kívánt). Meg is kapta, ezért aztán ismét a nyakába kanyarította a basszgitárt és nyomták még egy kicsit.
THE CURSE TOUR 2014
E-Force (CAN, F), Fanatic Attack (Purulent Rites)
Budapest, Trafik Klub, 2014. május 9.
Belépőjegy ára: 1500 Ft